Idöjárás nem mutatkozott kegyesnek erre a napra, nagyon csúnya vihart mondott egész napra, a villámos - lilavillámos és sárgavillámos jelzéssel. Azutáni napra pedig esöt. Sajna nekem elég nehezen sikerül elengednem, ha eltervezek valamit... de térdállapot+zuhogó esö és megint 1000m lefelelé, nem nyerö. Így a mai túraútvonalat elnapoltuk, mert nem voltunk rákényszerítve. Gondoltuk, áttömegközlekedünk Argentierbe, és ott kitaláljuk, hogy tovább. Láttam korábban neten a "Grotte aux Nymphes" vízeses kiírást, elég szimpinek tünt megnézni. A szálláson ki vannak téve a buszmenetrendek minden irányba. Kinéztük, melyik buszt kellene elérnünk, és elindultunk a Komoot által kijelölt túraúton. Annyi hiba volt benne, hogy egyszercsak néhany kidölt fa után mintha elfogyott volna a túraútvonal, ösvény sem volt lassan. Esett is az esö, valahogy az interneterösség, signal, gps is össze-vissza ugrált, így a visszaséta mellett döntöttünk, ne késsük le a buszt.
Kép: merre az esöben?
Mi szálltunk fel elsönek a buszra, véletlen így parkolt be a soför. Svájc 2024: a buszsoför nem beszélt angolul, nem tudtuk, hogy vegyük meg online a jegyet, és a soförnel semmi pénz nem volt váltani. Csak megérte automatából felvenni frankot pár napja :) Egyböl azzal kezdte, hogy mutogatta nekem az üres aprósrészt. Mondom ok, van nálam Münze. Örült is neki rendesen, örömében még blokkot is adott :) Na a többi túrázó gondolom aprónélküli volt, mert eltartott egy jódarabig míg mindenkinek elmutogatta, hogy neki aprót adjon :D Eleg sokan a szállásról a busz mellett döntöttek. Amíg vártuk a buszt, láttuk, hogy a szállásadó hármasával hordja ki az embereket a vonatállomásra. Talán 5 Frank volt hármunknak a jegy kb. Passau-Irsham 12 km-re 4 euró egy vonaljegy, szóval :) A vonatcsatlakozást Le Chaterald - Frontierebe elértük, a vonat szépen megvárta a buszt. Egy szerelvény fullon volt túrázóval. Fogalmunk sem volt, hol kellene jegyet venni. Át kellett szállni Vallorcine-ben, ahol a jegyárusító/info pultban lévö hölgy mondta, majd vegyük meg a kallertöl a jegyet inkább. Kaller nem jött, igy jártunk :) Közben láttuk a reklámját valami táv-terepfutó versenynek a vonatból. Aznap futottak délelött szegények. Annyira esett, hogy mi is alig láttunk a szemünk elé.
Kép: délelötti hangulat
Már délelött beértünk így a következö szállásunkra, a Les Grand Montetsbe. Nem egy volt hüttést láttunk újra itt - amerikaiakat persze :) Rendesek voltak a hotelben, elöbb át lehetett venni a szobát. Mire 13 tájt bementünk Argentierebe ebédelni, sétálni, topogni, már ki is sütött a nap.
Kép: délutáni hangulat
Ajánlom a Boulangerie l'Al'pain pékséget megkeresni, nagyon finom termékeik vannak. Valami díjakat is kaptak, ki van ragasztva. És igen sokan álltak sorba náluk. Délután már napsütés, fürdés, relax a wellnessben. Reggeli tojás, sonka, palacsinta és finomkáve :) Volt lekvár is, ananász, ami rögtön becsábitott, de ilyen édeset még életemben nem ettem. Állitólag minden lekvárjuk édes volt, V és N igyekeztek végigkóstolni. Hotel szólt nekünk, ha vonatozni akarunk, akkor itt a hotelekben lehet kérni valami helyi kártyát, amivel olcsóbb lesz.
Folytköv: https://zitamegytmbre.blog.hu/2024/10/16/argentiere_la_flegere
